1.Fejezet

Jake hívott telefonon fél 3-kor, hogy nincs-e kedvem elmenni velük turnézni. Sokáig gondolkoztam a válasszal, de végül igent mondtam. Összeszedtem a cuccaimat és írtam egy üzenetet apának, hogy elmentem ne keressen. Estére el is készültem és átrobogtam a Harley-mmal a fiúkhoz. Ők már indulásra készen vártak rám. Lepattantam a motoromról és azzal a lendülettel fel is ugrottam a busz lépcsőjére. Mike, a sofőr kellemes tempóban, biztosan vezetett így nem volt miért aggódnom. Ashley folyamatosan figyelt, de nem szólt semmit. Végül megszólalt:
- Hello!
- Szia. - néztem rá furcsán. Nem igazán értettem, de hát mindegy is.
- Hozhatok valamit esetleg?
- Ó, nem köszönöm.
- Naaa.. –nógatott.
- Tényleg nem, de rendes tőled, köszi.
- Hát akkor mesélj magadról valamit. Alig ismerlek – itt esett le, hogy Ashley csat részeg. Gondolkoztam, hogy tudnám kijózanítani, mert este koncert.
- Ash. Ne szórakozz vele. 5 éve ismersz. Azt hiszem, jobb lenne, ha aludnál egyet. Attól kijózanodnál. – mondta szúrós pillantásokat lövellve felé.
- De én nem vagyok részeg. Úgy látszik, hogy utálsz. Nagyon rendes tőled, hogy ezt elmondtad. Köszi.
- Mi? Ugyan dehogy. Te vagy a legjobb haverom. Mégis miért utálnálak?
Ash lenézett az ölébe és nem emelte vissza a fejét. Odasétáltam Andy-hez és rákérdeztem:
- Te Andy. Ash-el történt valami az utóbbi időben?
- Hát tudod. Megint szakított azzal a ribivel és megint többet iszik a kelleténél.
- Áhá. értem. És ez mikor történt?
- Hát nem is tudom. Talán pár hete. Mert?
- Mert elég furán viselkedik velem. Azt mondja, nem ismer. Pedig te is tudod, hogy már 5 éve ismer.
- Akkor megint ivott. De ezúttal szerintem még többet.
- De hát este koncert lesz nem?
- De. Tudnál segíteni?
- Miben kéne?
- Hát Ashley-t ki kellene józanítani valahogy.
- Álljunk csak meg. …. nem azt ne várd el tőlem. Oké, hogy jóban vagyunk, de ezt azért ne.
- Ma este fel kell lépnünk. Ez az új lemezbemutató koncert. Nem lehet kihagyni.
- És ha nem sikerül? Akkor mi lesz?
- Biztos sikerülni fog. Nem lesz gond. Most pedig menj oda hozzá és beszélgess, vele komoly dolgokról hátha segít. Jó?
- Rendben.
Elindultam Ashley felé és hatalmas mosolyt erőltettem arcomra, hogy tudja nincs semmi hátsó szándékom. Amikor meghallotta, hogy közeledem felém fordult, de a tekintete ködös maradt, messzibe révedő.
- Figyelj Ashley. Látom, hogy valami gond van. Mondd el. Tudod, hogy benne, megbízhatsz.
- Semmi bajom.
- Hát akkor? Mi történt veled?
- Azt hiszem Jennifer-rel végleg vége.
- De hát olyan jól megvoltatok. Összevesztetek?
- Nem.
- Akkor?
- Van egy úgymond régi ismerősöm és hát, nem tagadom, tetszik nekem. Amikor vele vagyok, úgy érzem, minden rendben van és semmi és senki nem bánthat.
- Na, mesélj. Ki az?- kérdeztem már szinte idegesítő kíváncsisággal. Rám nézett. A pillantása sokat mondó volt. De nem. Az lehetetlen. Képtelenség. Visszanéztem rá olyan határozottan, ahogy csak tudtam.
- Ash, én … , én … - nem tudtam folytatni. Egyetlen hang sem jött ki a torkomon. Úgy éreztem azonnal megfulladok.
- Alice, én …, én …- Ő is dadogott akárcsak én. Utána kínos csend következett. A szemem sarkából észrevettem Andy-t amint felénk indul, de a kezemmel jeleztem nem kell, hogy jöjjön, nincs baj. Újra Ashley-re néztem, de Ő már a tájat nézte az ablakon át.
- Ash figyelj. Az képtelenség, amire gondolsz. Azt nem ehet, hogy te meg…
- Mi? Itt nem rólad van szó! Hanem Samantha-ról. Tudod, a gimis osztálytársam. Mégis, hogy hihetted, hogy te és én? Látod? Megint magadra gondolsz. Bocs, de jobb, ha békén hagysz.
Ez a mondat furcsamód egész jól esett, hiszen nem kell nekem Ash és neki se én. Ezzel mindent tisztáztunk. Ez a beszélgetés siker volt a fiúknak is, mert Ash hamarosan már józanul ült a gitárját fényesítve. Beértünk a parkolóba és a fiúk felöltöztek a koncerthez illő ruhába és elindultak a fellépésre. Én egyedül maradtam Mike-al és Matt-el, Andy legjobb barátjával. Ismertük egymást, de nem beszéltünk sokszor csak ritka alkalmakkor. A mostani is egy ilyen volt. Amíg a fiúk koncerteztek mi elmeséltük egymásnak az egész életünket. Végszóra megérkeztek a fiúk. Gyorsan elhelyezkedtünk a buszban és elindultunk a következő állomás felé. A csapat felváltva mesélte el, hogy milyen volt a koncert, hányan voltak és minden részletet. Leültünk egy asztal szerűséghez hogy jobban elférjünk. Velem szemben Jake, Jinxx és Ashley ült, egyik oldalamon Andy a másikon pedig CC ült. Éreztem, hogy a szemem kezd lecsukódni. Nagyon elfáradtam. Azt hiszem Andy vállán elaludtam.