33. Fejezet | Felpörögve Part 2. |

*Andy P.o.V.*

Estére Ashley már a felét leszervezte, már csak a legénybúcsúm és a lánybúcsú maradt.

*Ashley P.o.V.*

- Na, milyen pasikat hívjunk Alice? - kaptam magamhoz a telefonját. Semmilyet!- Andy nagyon komoly fejjel ellenkezett.
- Dehogynem. Minimum egy lesz, Én. - erősködtem.

- Ashley, szerintem elég, ha te ott leszel. - mosolygott rám Alice.

- Szerintem is! Még te is sok vagy... -Mondta Andy.

- Féltékeny vagy drágám? Istenem, de édes vagy! - csókolta meg Alice Andyt. - De akkor a tieden sem lesz egy csaj sem!

- Már miért ne lenne? Nálam nincs egy csajismerős sem. - tiltakozott.

- Dehogyisnem! . - szólalt meg Sammi Andy mögött. Eddig észre sem vettük, hogy bejöttek.

- Úgy tudtam, nem akartok eljönni egy legénybúcsúra. – mondtam, közben Alice visszavette a telefonját.

- Ha így folytatjátok, senkinek nem lesz semmilyen búcsúja, ezt remélem tudjátok.- mondat, de ők rám se hederítettek. Megjelent Jake és Ella is, hogy elmenjenek Alice-el ruhát nézni.

*Ella P.o.V.*

Alice-el és Jakkel elmentünk ruhát keresni. Nézelődtem a sorok között, kerestem a megfelelő ruhát.

- Ez hogy tetszik? - mutatott felém Jake egy szűk derekú alul teli fodrokkal való ruhára

- Áhh ez túl giccses!. - nevettem
Nézelődtünk tovább majd egyszer csak megpillantottam a tökéletest. Gyönyörű fehér, szűk derekú, sellő fazonú ruhát. A fölső része gyémántokkal volt teli. Egyből beleszerettem.

- Jake..Ezt nézd

- Hmm? - Jött oda hozzám Jake.

- Ez hogy tetszik? Szerintem gyönyörű.

- Szerintem is! - értett egyet velem Jake. – bár, nekem nem tetszik, hogy ilyen izé az alja. Legyen rendes.

- Oké. Akkor kérlek, vidd el a varrónőnkhöz.

- Rendben. – mondta majd megcsókolt. Mindig ezt csinálja, de át ki bánja?

 Elmentünk a fizető pulthoz. Megvettük a ruhát majd szóltam Jakenek , hogy ezt a ruhát vigye, el hozzánk, ha készen van, én addig elmegyek Ashley-hez és Andyhez segíteni a szervezésben

Jake bólintott majd beszállt a kocsijába én pedig hívtam egy taxit.